Az ember fogyasztói szemlélete, melyet a mai globalizált gazdaság fogaskerekei hajtanak, gyakran homogenizálja a kultúrákat és elszegényíti azt a hatalmas kulturális sokszínűséget, amely az emberiség kincse. Ezért az a törekvés, hogy minden nehézséget egységes előírásokkal vagy műszaki beavatkozásokkal oldjunk meg, oda vezet, hogy figyelmen kívül hagyjuk a helyi problémák összetettségét, amelyek a lakosság tevékeny részvételét igénylik. Az elkezdett új folyamatokat nem mindig lehet kívülről kialakított keretekbe illeszteni, hanem azoknak a helyi kultúrából kell kiindulniuk. Ahogy az élet és a világ dinamikus, a világ gondozásának is rugalmasnak és dinamikusnak kell lennie. A merőben műszaki megoldásoknak az a kockázata, hogy olyan tüneteket vesznek figyelembe, amelyek nem a legmélyebb problémáknak felelnek meg. A népek és kultúrák jogainak perspektíváját is számításba kell venni, és így meg kell érteni, hogy egy társadalmi csoport fejlődése történelmi folyamatot feltételez a maga kulturális összefüggésében, és megköveteli, hogy a helyi társadalom szereplői saját kultúrájuk alapján folyamatosan főszerepet játszanak. Még az életminőség fogalmát sem lehet másokra erőltetni, hanem minden embercsoport saját szimbólumvilágán és szokásain belül kell értelmezni.
Ferenc Pápa
