- „A szegénység nem természetes dolog. Az ember okozza, és ő az, aki leküzdheti és megszüntetheti.” (Nelson Mandela)
- Ki a szegény?
- Hogyan mérjük, hogy ki a szegény?
- Ki mit gondol a szegénység okairól?
A szegénység egy olyan, az érintettek életének minden területére kiható nehézség, amely nem pusztán a pénzhiányt és az ebből fakadó létfenntartási gondokat foglalja magában, hanem rosszabb hozzáférést jelent az egészségügyi ellátásokhoz, a képzési, oktatási, kulturális, pihenési lehetőségekhez és a korunkban oly fontos információkhoz. Emellett együtt jár annak a kapcsolati hálónak a szakadozottságával is, ami a társadalom szövetéből való kirekesztődést, sokszor a szolidaritás, a megértés hiányát jelenti az érintettek számára. A szegénység fogalmát nagyon nehéz meghatározni – nehéz mérni az éhezést, a betegségeket és a félelmet –, a Világbank ezért bevezette az úgynevezett „napi egy dollár” meghatározást. E napjainkra általánosan elfogadott mutató szerint az, aki naponta kevesebb mint egy dollárból él, az abszolút szegénység szintje alatt él, azok pedig, akik naponta két dollárt költhetnek el, a szegénység szintjén élnek. Az Európa Tanács döntésének értelmében „szegénynek kell tekinteni egy személyt, egy családot, illetve egy embercsoportot abban az esetben, ha a rendelkezésükre álló erőforrások (anyagi, kulturális és társadalmi) oly mértékben korlátozottak, hogy kizárják őket a minimálisan megkövetelhető életformából abban az országban, amelyikben élnek”. Mivel a probléma összetett, a szegénységben élőknek egyedül, mindenféle segítség és támogatás nélkül szinte lehetetlen kitörni belőle. A szegény tömegek politikailag inaktívak, nem tudnak kiállni magukért. Szükségük van segítőkre, hiszen érdekérvényesítő képességük sokkal gyengébb, mint a középosztályban élő embereké.
- Őszintén, milyen érzések születnek benned, amikor meglátod a következő fotókat?
- Velem ez nem történhet meg…
- El tudod-e képzelni, hogy hasonló helyzetbe kerülj? Mind az öt képnél külön-külön álljon a terem egyik végébe az a tanuló, aki igen, és a másikba az, aki nem!
- Beszéljétek meg a döntéseiteket, majd azt is, kihez fordulnátok, hogyan lépnétek tovább, ha mégis megtörténne!
- Olvasd el és a kis csoportban mondd meg a véleményedet.
2015 szeptemberében az ENSZ Közgyűlés elfogadta a fenntartható fejlődés 2030-ra. A fenntartható fejlődés alapvető célkitűzésként jelenik meg az EU jelenlegi Szerződéseiben. Az Unió jövendő Alkotmányának kidolgozása során ugyan nézeteltérések mutatkoztak ebben a kérdésben, de többek között a civilek nyomásának köszönhetően, a fenntartható fejlődés célkitűzése továbbra is szerepel a célkitűzések között szerződéseket egyesítő Alkotmányban.
A Stratégia egyértelműen leszögezi, hogy a Lisszaboni folyamat politikai célkitűzésére kell épülnie, miszerint az EU-nak “a világ leginkább versenyképes és dinamikus tudásalapú gazdaságává kell válnia, ami alkalmas a fenntartható gazdasági növekedésre több és jobb munkahellyel és szociális kohézióval”. Ez alapján a Stratégia megállapítja, hogy “a gazdasági növekedésnek, társadalmi kohéziónak és környezetvédelemnek együtt kell járnia”.
Sajnálatos módon azonban a gazdasági növekedés mindeddig a környezeti ártalmak növekedésével járt, a hatékonyabb technológiák környezeti nyomást mérséklő hatását pedig túlszárnyalta a fogyasztás növekedése, illetve a problémák átterhelése a környezet különböző jellemzői között. A Stratégia azonban nem fogalmaz meg programot arra nézvést, hogy ezen negatív hatásokat miként lehet csökkenteni, és végül megszüntetni. Így a Stratégia jövőképe összességében a hagyományos és környezetromboló társadalmi-gazdasági rendszer apróbb javítgatásaiban látja a megoldást, de a szükséges és valós változásokra nem nyújt alternatívát. Ez fogalmazódik meg abban a megállapításban is, hogy bár a gyakorlat megkívánja, hogy a “gazdasági növekedés támogassa a társadalmi haladást és tisztelje a környezetet”, ugyanakkor a “szociális politikának a gazdasági teljesítményt kell támogatnia és a környezeti politikának költséghatékonynak kell lennie”. Ezáltal a gazdaság fejlődése lett újfent a cél, a fenntartható fejlődés elveivel teljes ellentétben.
- Alkossatok csoportokat, és válasszatok a feladatokból!
- Számoljatok! Mire elég napi egy és mire két dollár? Mi a legfontosabb dolog, amire költenétek?
- Mit jelent a „minimálisan megkövetelhető életforma”? Jellemezzétek magyarországi viszonylatban!
- Kutassatok, mennyi pénzt költhet ma Magyarországon egy egyedülálló mélyszegénységben élő, egy tartósan beteg, egy kisnyugdíjas és egy közmunkás! Gondolkozzatok el azon, hogy milyen életszínvonalat tud ebből fenntartani!
- Választottunk néhány dokumentumfilmet, mondd el a tapasztalataidat az önkéntességről!
