Szegénység

  1. „A szegénység nem természetes dolog. Az ember okozza, és ő az, aki leküzdheti és megszüntetheti.” (Nelson Mandela)
    1. Ki a szegény?
    1. Hogyan mérjük, hogy ki a szegény?
    1. Ki mit gondol a szegénység okairól?

szegénység egy olyan, az érintettek életének minden területére kiható nehézség, amely nem pusztán a pénzhiányt és az ebből fakadó létfenntartási gondokat foglalja magában, hanem rosszabb hozzáférést jelent az egészségügyi ellátásokhoz, a képzési, oktatási, kulturális, pihenési lehetőségekhez és a korunkban oly fontos információkhoz. Emellett együtt jár annak a kapcsolati hálónak a szakadozottságával is, ami a társadalom szövetéből való kirekesztődést, sokszor a szolidaritás, a megértés hiányát jelenti az érintettek számára. A szegénység fogalmát nagyon nehéz meghatározni – nehéz mérni az éhezést, a betegségeket és a félelmet –, a Világbank ezért bevezette az úgynevezett „napi egy dollár” meghatározást. E napjainkra általánosan elfogadott mutató szerint az, aki naponta kevesebb mint egy dollárból él, az abszolút szegénység szintje alatt él, azok pedig, akik naponta két dollárt költhetnek el, a szegénység szintjén élnek. Az Európa Tanács döntésének értelmében „szegénynek kell tekinteni egy személyt, egy családot, illetve egy embercsoportot abban az esetben, ha a rendelkezésükre álló erőforrások (anyagi, kulturális és társadalmi) oly mértékben korlátozottak, hogy kizárják őket a minimálisan megkövetelhető életformából abban az országban, amelyikben élnek”. Mivel a probléma összetett, a szegénységben élőknek egyedül, mindenféle segítség és támogatás nélkül szinte lehetetlen kitörni belőle. A szegény tömegek politikailag inaktívak, nem tudnak kiállni magukért. Szükségük van segítőkre, hiszen érdekérvényesítő képességük sokkal gyengébb, mint a középosztályban élő embereké.

  1. Őszintén, milyen érzések születnek benned, amikor meglátod a következő fotókat?
  1. Velem ez nem történhet meg…
  • El tudod-e képzelni, hogy hasonló helyzetbe kerülj? Mind az öt képnél külön-­külön álljon a terem egyik végébe az a ta­nuló, aki igen, és a másikba az, aki nem!
  • Beszéljétek meg a döntéseiteket, majd azt is, kihez fordulnátok, hogyan lépnétek tovább, ha mégis megtörténne!
  1. Olvasd el és a kis csoportban mondd meg a véleményedet.

2015 szeptemberében az ENSZ Közgyűlés elfogadta a fenntartható fejlődés 2030-ra. A fenntartható fejlődés alapvető célkitűzésként jelenik meg az EU jelenlegi Szerződéseiben. Az Unió jövendő Alkotmányának kidolgozása során ugyan nézeteltérések mutatkoztak ebben a kérdésben, de többek között a civilek nyomásának köszönhetően, a fenntartható fejlődés célkitűzése továbbra is szerepel a célkitűzések között szerződéseket egyesítő Alkotmányban.

A Stratégia egyértelműen leszögezi, hogy a Lisszaboni folyamat politikai célkitűzésére kell épülnie, miszerint az EU-nak “a világ leginkább versenyképes és dinamikus tudásalapú gazdaságává kell válnia, ami alkalmas a fenntartható gazdasági növekedésre több és jobb munkahellyel és szociális kohézióval”. Ez alapján a Stratégia megállapítja, hogy “a gazdasági növekedésnek, társadalmi kohéziónak és környezetvédelemnek együtt kell járnia”.

Sajnálatos módon azonban a gazdasági növekedés mindeddig a környezeti ártalmak növekedésével járt, a hatékonyabb technológiák környezeti nyomást mérséklő hatását pedig túlszárnyalta a fogyasztás növekedése, illetve a problémák átterhelése a környezet különböző jellemzői között. A Stratégia azonban nem fogalmaz meg programot arra nézvést, hogy ezen negatív hatásokat miként lehet csökkenteni, és végül megszüntetni. Így a Stratégia jövőképe összességében a hagyományos és környezetromboló társadalmi-gazdasági rendszer apróbb javítgatásaiban látja a megoldást, de a szükséges és valós változásokra nem nyújt alternatívát. Ez fogalmazódik meg abban a megállapításban is, hogy bár a gyakorlat megkívánja, hogy a “gazdasági növekedés támogassa a társadalmi haladást és tisztelje a környezetet”, ugyanakkor a “szociális politikának a gazdasági teljesítményt kell támogatnia és a környezeti politikának költséghatékonynak kell lennie”. Ezáltal a gazdaság fejlődése lett újfent a cél, a fenntartható fejlődés elveivel teljes ellentétben.

  1. Alkossatok csoportokat, és válasszatok a feladatokból!
    • Számoljatok! Mire elég napi egy és mire két dollár? Mi a legfontosabb dolog, amire költenétek?
    • Mit jelent a „minimálisan megkövetelhető életforma”? Jellemezzétek magyarországi viszonylatban!
    • Kutassatok, mennyi pénzt költhet ma Magyarországon egy egyedülálló mélyszegénységben élő, egy tartósan beteg, egy kisnyugdíjas és egy közmunkás! Gondolkozzatok el azon, hogy milyen életszínvonalat tud ebből fenntartani!
  1. Választottunk néhány dokumentumfilmet, mondd el a tapasztalataidat az önkéntességről!