A nagy esőhiány tikkadtá, szárazzá tette a földeket. A fák fájdalmasan hullatták megfakult, elsárgult leveleiket. A fű a réteken kiégett. Az emberek nyugtalanul kémlelték a tiszta , kobaltkék eget. Mivel mind szárazabb hetek követték egymást, és hónapok óta egy csepp eső sem esett, a helybéli plébános az eső kegyelméért könyörögve rendhagyó imaórára hívta az embereket a templom előtti térre. A teret nagy sokaság töltötte be a megbeszélt órára. Sokan hozták el magukkal hitüket jelképező tárgyakat: a Bibliát, keresztet és rózsafüzért. A plébános végignézett az embereken, és tekintete megállapodott egy kislányon, aki teljes komolysággal ült az első sorban. A kislány egy piros esernyőt tartott ölében. Bruno Ferrero
Imádkozni annyi, mint esőt kérni.
Hinni annyi, mint esernyőt vinni magunkkal.
Ha valóban azt hinnéd, hogy egy mosoly szebbé teszi a napodat, senki sem tudná letörölni a mosolyt az arcodról.
