Istenem! Add meg nekünk, hogy jobban átérezzük közösségünket minden élőlénnyel, kicsiny testvéreinkkel, akiknek velünk közösen adtad ezt a földet otthonul. Bűnbánattal emlékezünk, hogy a múltban fölényesen és kegyetlenül gyakoroltuk hatalmukat fölöttük, és ezért a föld hangja, amelynek énekként kellett volna hozzád szálljon, a vajúdás nyögésévé vált. Segíts felismernünk, hogy ezek a teremtmények magukért és érted élnek, nem csupán értünk. Segíts, hogy emlékezzünk, ők ugyanúgy szeretik az élet szépségét, mint mi, és a maguk módján nálunk jobban szolgálnak téged. Krisztus szerelmére! Amen!
