…a vallásos hitből kiindulva béketeremtővé válhat az ember, és nem kell a háború és gyűlölet gonoszságának tétlen szemlélőjének maradnia. A vallások a béke és a testvériség szolgálatában állnak.
Emiatt a mostani találkozó arra ösztönzi a vallási vezetőket és az összes hívőt, hogy állhatatosan imádkozzanak a békéért, sose adják meg magukat a háborúnak, a hit szelíd erejével cselekedjenek, hogy véget vessenek a konfliktusoknak.
Szükség van békére! Több béke kell! „Nem maradhatunk közömbösek. A világ ma égetően szomjazik a békére. Sok országban szenvednek az emberek háborúktól, amelyekről gyakran meg is feledkezünk, és amelyek mindig szenvedést és szegénységet okoznak”
A világot, a politikát, a közvéleményt az a veszély fenyegeti, hogy megszokja a háborút mint a népek történetének természetes kísérőtársát.
„Ne álljunk meg az elméleti vitáknál, lépjünk kapcsolatba a sebekkel, érintsük meg azok testét, akik megsérültek! […] Figyeljünk a menekültekre, azokra, akik atomsugárzást vagy vegyi támadást szenvedtek, a gyermeküket elvesztő nőkre, a megcsonkított vagy gyermekkoruktól megfosztott gyermekekre” (MT 261.). Ma a háború okozta fájdalmakat súlyosbítja a koronavírus-járvány is, és sok országban az, hogy képtelenség hozzájutni a szükséges kezeléshez.
Eközben pedig a konfliktusok folytatódnak, és velük együtt folytatódik a fájdalom és a halál. A háború befejezése minden politikai vezető elodázhatatlan kötelessége Isten előtt. Minden politika prioritása a béke.
Isten számon kéri majd azokat, akik nem keresték a békét, vagy szították a feszültségeket, előidézték a konfliktusokat! Számot kell adniuk minden háborús napról, hónapról, évről, melyek a népeket sújtották!
Az Úr Jézus szava mély bölcsességgel sürget: „Tedd vissza hüvelyébe kardodat – mondja –, mert aki kardot ragad, az kard által vész el” (Mt 26,52). Azok, akik kardot ragadnak, talán mert azt hiszik, hogy gyorsan megoldják a nehéz helyzeteket, megtapasztalják majd a kard által hozott halált önmagukon, szeretteiken, országaikon. „Elég!” (Lk 22,38), mondja Jézus, amikor a tanítványok két kardot mutatnak neki kínszenvedése előtt. „Elég!”: ez egyértelmű válasz minden erőszakra. Jézusnak ez az „Elég!” felszólítása túllép a századokon, és ma is erőteljesen szól hozzánk: elég a kardból, a fegyverből, az erőszakból, a háborúból!
Szent VI. Pál, amikor beszédet mondott az Egyesült Nemzetek Szervezetében 1965-ben, erre a felhívásra utalt: „Soha többé háborút!” Így könyörgünk mindnyájan, jóakaratú férfiak és nők. Ez minden békét kereső és békét építő ember álma, akik jól tudják, hogy „minden háború rosszabbá teszi a világot, mint amilyen korábban volt” (MT 261.).
Hogyan lehet kilábalni a megrekedt és elüszkösödött konfliktusokból? Hogyan lehet kibogozni a fegyveres harcok kusza csomóit? Hogyan lehet megelőzni a konfliktusokat? Hogyan lehet megbékéltetni a hadurakat vagy a fegyverek erejében bízókat?
Egyetlen nép, egyetlen társadalmi csoport sem képes egyedül elérni a békét, a jót, a biztonságot és a boldogságot. Senki. A mostani világjárvány tanulsága, ha őszinték akarunk lenni, az, hogy „tudatában vagyunk annak, hogy világközösség vagyunk, mely ugyanabban a bárkában hajózik, ahol egyetlen ember gonoszsága mindenki számára káros. Emlékezetünkbe idézték, hogy senki sem menekül meg egyedül, csak együtt menekülhetünk meg” (MT 32.).
A testvériségnek, mely az egyetlen emberiség tudatából fakad, be kell hatolnia a népek életébe, a közösségekbe, az államok vezetői közé, a nemzetközi fórumokba. Így növekszik majd annak tudatossága, hogy csak együtt menekülhetünk meg, ha találkozunk, ha tárgyalunk, ha feladjuk az egymás elleni harcot, ha kibékülünk, ha mérsékeljük a politika és a propaganda nyelvét, ha békéhez vezető konkrét utakat alakítunk ki (vö. MT 231.).
Ma este mint különböző vallási hagyományokkal rendelkező emberek azért vagyunk együtt, hogy békeüzenetet adjunk át. Ez egyértelműen kinyilvánítja, hogy a vallások nem akarnak háborút, sőt meghazudtolják az erőszakot szentesítőket, és a vallások mindenkit arra kérnek, hogy imádkozzon a megbékélésért, és úgy cselekedjen, hogy a testvériség új, reményt adó utakat nyisson. Isten segítségével ugyanis fel lehet építeni egy békés világot, és így, testvéreim, együtt megmenekülhetünk! Köszönöm!
Fordította: Tőzsér Endre SP
Ferenc Pápa
