Nagy csütörtök
A Húsvét számomra az első Ifjúsági Nagyhét eseményeivel kezdődött, amit a marista testvérek szerveztek Sátoraljaújhelyen. A résztvevők – közel harmincan -, a világ különböző pontjairól érkeztek a találkozóra.
Várakozással, lelkünk felkészítésével álltunk az első nap, a Nagycsütörtök elé. Ismerkedéssel, beszélgetéssel teltek az órák. Mi is átéltük az Utolsó vacsora jelentőségét, érezve, hogy Jézus igazán köztünk van.
Tettekkel emlékeztünk a lábmosás kegyelmére. Mint ahogy Jézus tette, mi is képesek voltunk úgy szolgálni, átérezve mindazt, amit e cselekedet valójában jelentett. Hálás vagyok, hogy Márta nővér lábának megmosásával köszönetet mondhattam a szerzetesek nagylelkű szeretetéért.
Éreztük ez az éjszaka más, mint a többi.
Az estét csendes imádkozással, énekléssel töltöttük a kápolnában. Így készültünk a másnapi Keresztútra.
Csanádi Irén Virág
Nagypéntek
Nagypéntek… Már senki nem téved el a zegzugos folyosókon. Első utunk a kápolnába vezet, hogy közös imával kezdjük a napot. Lassacskán a névcédulák sem kellenek, mert már ismerjük egymást.
Az első kiscsoportos beszélgetés alkalmat ad arra. hogy megnyíljunk egymás előtt, és megosszuk egymással életünk nagy ellentmondásait.
A keresztútra együtt indulunk. A kereszt kézről-kézre jár. A jeges szél átjárja minden porcikánkat. Csak valami csodának köszönhető, hogy Misi testvér ujjai nem fagynak oda a gitár húrjaihoz J.
A délutáni csoportos beszélgetés során bűneinket, kételyeinket Jézus keresztfájához visszük. Szöget és kalapácsot ragadunk, hogy mindent felszegezzünk erre az egyre súlyosodó keresztre.
A nagypénteki szertartáson a hívek szeretettel fogadják passiójátékunkat, már nem újdonság jelenlétünk. Velünk együtt énekelnek. Csak a sekrestyés kap néha a szívéhez, ha valami mégsem a megszokott rendben zajlik.
Az estét a kápolnában fejezzük be csendes imádkozással a kereszt mellett, ki-ki a maga módján.
Köszönjük Laci atyának a gyónásban ránk szánt tartalmas időt! A fiataloknak és Misi testvérnek a csodálatos furulyaszót és gitárzenét!
SVO.










