{"id":1888,"date":"2016-09-28T13:51:52","date_gmt":"2016-09-28T12:51:52","guid":{"rendered":"http:\/\/www.marista.hu\/?p=1888"},"modified":"2016-09-28T14:14:07","modified_gmt":"2016-09-28T13:14:07","slug":"marcellin-champagnat-egy-pedagogiai-hagyomanyban","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/www.marista.hu\/?p=1888","title":{"rendered":"Marcellin Champagnat egy pedag\u00f3giai hagyom\u00e1nyban"},"content":{"rendered":"

\"champagnatkis2a\"Marcellin Champagnat (1789-1840), a Marista Testv\u00e9rek alap\u00edt\u00f3ja, akit 1955-ben boldogg\u00e1, 1999-ben pedig szentt\u00e9 avattak; \u0151 a XIX. sz\u00e1zad egyik legjelent\u0151sebb rendalap\u00edt\u00f3ja. Egy Marlhes k\u00f6zs\u00e9gbeli parasztember fia (a k\u00f6zs\u00e9g a Monts du Velay hegyes vid\u00e9k\u00e9n tal\u00e1lhat\u00f3), 1816-ban lett pap, \u00e9s \u00e9let\u00e9t a falvak \u00e9s kisv\u00e1rosok gyermekei kereszt\u00e9ny nevel\u00e9s\u00e9nek szentelte.<\/h4>\n

B\u00e1rmilyen gazdag is az \u0151 szem\u00e9lyis\u00e9ge, j\u00f3, ha belehelyezz\u00fck abba a hagyom\u00e1nyba, mely a K\u00f6z\u00e9pkor v\u00e9g\u00e9n sz\u00fcletett, azok buzg\u00f3 k\u00f6reiben, akik az Egyh\u00e1znak az Evang\u00e9liumhoz h\u0171s\u00e9gesebb vall\u00e1soss\u00e1g, \u00e9s egy b\u00e9k\u00e9sebb t\u00e1rsadalom meglap\u00edt\u00e1sa \u00e1ltali meg\u00faj\u00edt\u00e1s\u00e1ra t\u00f6rekedtek. Ennek a kett\u0151s t\u00f6rekv\u00e9snek j\u00f3 szimb\u00f3luma lehetne a humanista Erazmus. Az olyan nagy horderej\u0171 kezdem\u00e9nyez\u00e9sek is, mint a t\u00e1rsadalom v\u00e1logatott egy\u00e9neinek nevel\u00e9s\u00e9re l\u00e9trej\u00f6tt jezsuita koll\u00e9giumok, a meg\u00fajul\u00e1snak ebben az er\u0151s \u00e1ramlat\u00e1ban l\u00e1tnak napvil\u00e1got. A \u201ekedves n\u0151v\u00e9rek\u201d kongreg\u00e1ci\u00f3i \u00e1ltal vezetett \u201eirgalmas iskol\u00e1k\u201d az egyszer\u0171 k\u00f6r\u00f6k le\u00e1nyait oktatj\u00e1k. Ami a fi\u00fakat illeti, a XVII. sz\u00e1zad v\u00e9g\u00e9n De la Salle Szent J\u00e1nos l\u00e9trehozza a Kereszt\u00e9ny Iskolatestv\u00e9reket, akik b\u00e1r nincsenek sokan, m\u00e9gis a szimult\u00e1n (az oszt\u00e1lyokban v\u00e9gzett) foglalkoz\u00e1s m\u00f3dszer\u00e9nek felfedez\u0151i, j\u00f3l rendezett \u201eoszt\u00e1lyokba\u201d csoportos\u00edtva az azonos sz\u00ednvonalon l\u00e9v\u0151 di\u00e1kokat, melyekben hittant, olvas\u00e1st \u00e9s illemtant tan\u00edtanak.<\/p>\n

A XVII. sz\u00e1zad v\u00e9g\u00e9t\u0151l m\u0171k\u00f6dik teh\u00e1t az a modern iskolarendszer, melyben olyan f\u00e9rfiakb\u00f3l \u00e9s n\u0151kb\u0151l \u00e1ll\u00f3 tantest\u00fclet dolgozik, akik feladatukat hivat\u00e1snak, nem pedig mesters\u00e9gnek tekintik; val\u00f3di pedag\u00f3giai m\u00f3dszer birtok\u00e1ban vannak; olyan test\u00fcletekbe szervez\u0151dnek, melyek biztos\u00edtj\u00e1k az int\u00e9zm\u00e9nyek stabilit\u00e1s\u00e1t \u00e9s id\u0151t\u00e1ll\u00f3 volt\u00e1t, melyek c\u00e9lkit\u0171z\u00e9se a kereszt\u00e9nys\u00e9g m\u00e9lyrehat\u00f3 reformja.<\/p>\n

A Forradalom el\u0151tt ez a rendszer befejezetlen\u00fcl maradt: a vid\u00e9kieket alig \u00e9rintette, a t\u00e1rsadalom elitje pedig a n\u00e9p rendszeres tan\u00edt\u00e1s\u00e1t nem \u00e9rt\u00e9keli t\u00fal nagyra; az Abszol\u00fat \u00c1llam viszont \u00e9rdekl\u0151dni kezd a nevel\u00e9s ir\u00e1nt, hogy jobban megalapozza hatalm\u00e1t. Franciaorsz\u00e1gban, a Forradalom befejez\u0151d\u00e9sekor teh\u00e1t k\u00e9t nevel\u0151 egys\u00e9g lesz, melyeknek c\u00e9lja r\u00e9szben ellent\u00e9tes egym\u00e1ssal: az Egyh\u00e1z \u00e9s az \u00c1llam. A kezdeti id\u0151szakban azonban a nevel\u00e9s sz\u00fcks\u00e9gletei oly nagyok, hogy az egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9s er\u0151sebb, mint a verseng\u00e9s. Marcellin Champagnat a helyre\u00e1ll\u00edt\u00e1s-verseng\u00e9s e kontextus\u00e1ban kezdi \u00f6sszegy\u0171jteni a testv\u00e9reket, 1817-ben.<\/p>\n

Marlhes , \u00e9s Champagnat<\/h2>\n

Marcellin Champagnat 1789 m\u00e1jus\u00e1ban sz\u00fcletik, Marlhes pl\u00e9b\u00e1ni\u00e1j\u00e1nak ter\u00fclet\u00e9n; akkor, amikor Versailles-ban az a Rendi Orsz\u00e1ggy\u0171l\u00e9s kezd\u0151dik, ami Franciaorsz\u00e1got a forradalomba fogja vezetni. 2700 lelkes pl\u00e9b\u00e1nia ez, mely a jelenlegi Loire megye hat\u00e1r\u00e1n\u00e1l, k\u00f6zel 1000 m magass\u00e1gban fekszik. Ilyen magass\u00e1gban a gazdas\u00e1g alapja az \u00e1llatteny\u00e9szt\u00e9s \u00e9s az erd\u0151kitermel\u00e9s. A szalagkeresked\u00e9s igen elterjedt n\u0151i foglalkoz\u00e1s itt.\u00a0 Ezt a vid\u00e9ket m\u00e9lyen \u00fajraevangeliz\u00e1lta R\u00e9gis Szent Ferenc, jezsuita, akinek t\u00e1maszpontja Puy-ben volt. T\u00f6bb tany\u00e1n is m\u0171velnek fajta – Franciaorsz\u00e1gra jellemz\u0151 – n\u00e9pm\u0171vel\u00e9si m\u00f3dot, melyben j\u00e1mbor egyed\u00fcl\u00e1ll\u00f3 le\u00e1nyok hittanra, olvas\u00e1sra \u00e9s csipkever\u00e9sre, vagy szalagsz\u00f6v\u00e9sre tan\u00edtj\u00e1k a l\u00e1nyokat.<\/p>\n

A Champagnat csal\u00e1d a k\u00f6zs\u00e9gt\u0151l nem messze, Rozey tany\u00e1j\u00e1n lakik. Az apa, Jean-Baptiste, egy kis f\u00f6ldter\u00fclet birtokosa, foglalkozik erd\u0151kitermel\u00e9ssel, keresked\u00e9ssel, s\u0151t moln\u00e1r is. El\u00e9gg\u00e9 tanult ember, aki a Forradalom alatt fontos funkci\u00f3kat t\u00f6lt be: a k\u00f6zs\u00e9gh\u00e1za titk\u00e1ra, a Nemzeti G\u00e1rda ezredese, s\u0151t a Direkt\u00f3rium idej\u00e9n a k\u00f6zs\u00e9gh\u00e1za igazgat\u00f3ja is.\u00a0 Feles\u00e9g\u00e9nek, Marie Chirat-nak \u00e9s neki, 10 gyermek\u00fck sz\u00fcletik, akik k\u00f6z\u00fcl hat jut feln\u0151ttkorra. Marcellin a kilencedik.<\/p>\n

\"marhles\"Marcellin, a legt\u00f6bb gyermekhez hasonl\u00f3an, a csal\u00e1don bel\u00fcl, volt ap\u00e1ca nagyn\u00e9nj\u00e9t\u0151l \u00e9s \u00e9desanyj\u00e1t\u00f3l kap kereszt\u00e9ny nevel\u00e9st, \u00e9s saj\u00e1t\u00edtja el a bet\u0171vet\u00e9s kezdeteit. Az els\u0151\u00e1ldoz\u00e1sra k\u00e9sz\u00fclve, Mindenszentek \u00e9s H\u00fasv\u00e9t k\u00f6z\u00f6tt a k\u00f6zs\u00e9gi iskol\u00e1ba j\u00e1r. Els\u0151\u00e1ldoz\u00e1sa ut\u00e1n azonban nem hajland\u00f3 folytatni a tanulm\u00e1nyokat, mivel riasztja \u0151t a nem t\u00fal hat\u00e9kony \u00e9s durva individu\u00e1lis m\u00f3dszer. Egy-k\u00e9t \u00e9ven \u00e1t a paraszti \u00e9letre k\u00e9sz\u00fcl, \u00e9s \u00e9desapj\u00e1t\u00f3l megtanulja azt a sokf\u00e9le tev\u00e9kenys\u00e9get, amit az akkori parasztok k\u00e9pesek voltak elv\u00e9gezni.<\/p>\n

Sors\u00e1t alaposan megv\u00e1ltoztatja a paps\u00e1g tev\u00e9kenys\u00e9ge, aki az 1801-es konkord\u00e1tumot k\u00f6vet\u0151en helyre\u00e1ll\u00edtja kereteit, \u00e9s kisszemin\u00e1riumokat vezet. Marcellin 1804-1805-ben \u00fajb\u00f3l tanulm\u00e1nyokba fog s\u00f3gor\u00e1n\u00e1l, aki Bourg Argental k\u00f6zs\u00e9gben egy \u201ekis koll\u00e9giumot\u201d tart fenn, 1805-ben pedig integr\u00e1lja Verri\u00e8res-en-Forez kisszemin\u00e1rium\u00e1t, ahol Marcellin 1813-ig folytatja k\u00f6z\u00e9piskolai tanulm\u00e1nyait.<\/p>\n

Amikor ebbe az iskol\u00e1ba \u00e9rkezik, a tanulm\u00e1nyok sz\u00ednvonala m\u00e9g gyenge, a szeminarist\u00e1k szellemis\u00e9ge pedig hagy maga ut\u00e1n k\u00edv\u00e1nnival\u00f3kat. Egy \u201evid\u00e1m banda\u201d sz\u00edvesen l\u00e1togatja a k\u00f6zs\u00e9g kocsm\u00e1it, \u00e9s nem mutat sok hajland\u00f3s\u00e1got a fegyelem ir\u00e1nt. A helyzet azonban gyorsan javul\u00e1snak indul, \u00e9s a fiatalemberre, akir\u0151l \u00fagy t\u0171nik, hogy hivat\u00e1s\u00e1r\u00f3l igencsak hom\u00e1lyos elk\u00e9pzel\u00e9si voltak, 1808-t\u00f3l \u00fagy tekintenek, mint aki komoly egyh\u00e1zi tanulm\u00e1nyokat folytat.\u00a0 Az 1813 \u00e9s1816 k\u00f6z\u00f6tti \u00e9vek a Lyoni Saint Ir\u00e9n\u00e9 Szemin\u00e1riumban v\u00e9gzett teol\u00f3giai tanulm\u00e1nyok idej\u00e9t jelentik sz\u00e1m\u00e1ra. Mivel ezek az \u00e9vek a Birodalom v\u00e9g\u00e9nek \u00e9s a Restaur\u00e1ci\u00f3 kezdet\u00e9nek id\u0151szaka, a l\u00e9gk\u00f6r el\u00e9gg\u00e9 izgatott; a szeminarist\u00e1k, akiknek a birodalmi zsarnoks\u00e1gb\u00f3l eleg\u00fck van, a kir\u00e1lyh\u0171s\u00e9g fel\u00e9 haladnak.<\/p>\n

Val\u00f3j\u00e1ban, Nap\u00f3leon az 1801-es konkord\u00e1tummal helyre\u00e1ll\u00edtotta a Francia Egyh\u00e1zat, de a kor\u00e1bbi f\u00e9rfirendek, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen a jezsuit\u00e1k n\u00e9lk\u00fcl. A szeminarist\u00e1k csoportjai azonban olyan \u00faj szerzetesrendek vissza\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1nak terveit d\u00e9delgetik, melyeknek ihlet\u0151je a J\u00e9zus T\u00e1rsas\u00e1g.\u00a0 E kiss\u00e9 egzalt\u00e1lt csoportok k\u00f6z\u00f6tt vannak a \u201eM\u00e1ri\u00e1sok\u201d, egy tucatnyi fiatalember, akik elhat\u00e1rozt\u00e1k, hogy l\u00e9trehoznak egy \u201eM\u00e1ria T\u00e1rsas\u00e1got\u201d, mely az \u00faj vil\u00e1ghoz alkalmazkod\u00f3 rendk\u00e9nt a \u201eJ\u00e9zus T\u00e1rsas\u00e1got\u201d k\u00edv\u00e1nja helyettes\u00edteni. Egy Puy-b\u0151l sz\u00e1rmaz\u00f3 szeminarista, Jean-Claude Courveille hat\u00e1s\u00e1ra, ezek a fiatalemberek, akik k\u00f6z\u00e9 M. Champagnat is tartozik, kidolgoznak egy \u201eformul\u00e1t\u201d, ami egy egyetemes misszi\u00f3 terveit v\u00e1zolja fel, h\u00e1rom \u00e1gra osztva: papok, szerzetesn\u0151k, vil\u00e1gi tagok. Marcellin Champagnat azonban egy negyedik \u00e1gat szeretne: szerinte olyan testv\u00e9rekre van sz\u00fcks\u00e9g, akik megfelel\u0151en tan\u00edtj\u00e1k a vid\u00e9ki gyerekeket, mint ahogy azt a XVII. sz\u00e1zadt\u00f3l a Kereszt\u00e9ny Iskolatestv\u00e9rek a v\u00e1rosokban tett\u00e9k.<\/p>\n

Miut\u00e1n 1816 augusztus\u00e1ban vik\u00e1riusnak nevezt\u00e9k ki La Vallaban, ebben a Mont Pilat oldal\u00e1ban fekv\u0151 faluban, olyan tal\u00e1lkoz\u00e1sok hajtj\u00e1k \u0151t egyre tov\u00e1bb, melyek d\u00f6nt\u0151 fontoss\u00e1g\u00faak lesznek alap\u00edt\u00e1s\u00e1t illet\u0151en: egy t\u00e1voli tany\u00e1n lak\u00f3 fiatallal, aki vall\u00e1sa ter\u00e9n nagyon tudatlan, \u00e9s akit a hal\u00e1lra kell felk\u00e9sz\u00edtenie; egy szolg\u00e1val, aki katona volt, \u00edr\u00e1studatlan, s aki sz\u00edvesen lesz az \u0151 tan\u00edtv\u00e1nya, \u00e9s egy olyan kamasz fi\u00faval, aki szerzetesi \u00e9letre k\u00e9sz\u00fcl. 1817. janu\u00e1r 2-\u00e1n az egykori katona \u00e9s a fiatalember La Valla k\u00f6zs\u00e9g\u00e9be k\u00f6lt\u00f6zik.<\/p>\n

A vil\u00e1gi t\u00e1rsul\u00e1st\u00f3l a szerzetesrendig<\/h2>\n

Val\u00f3sz\u00edn\u0171leg 1817 v\u00e9g\u00e9n kezdenek vas\u00e1rnaponk\u00e9nt a tany\u00e1kon hittant tan\u00edtani. Karitat\u00edv tev\u00e9kenys\u00e9get is v\u00e9geznek a gyermekek \u00e9s feln\u0151ttek k\u00f6r\u00e9ben, \u00e9telt \u00e9s ruh\u00e1t gy\u0171jtenek, foglalkoznak a betegekkel, elk\u00eds\u00e9rik a vik\u00e1riust a sok-sok tany\u00e1ra vezet\u0151 apostoli \u00fatjain. Lelkip\u00e1sztori kiseg\u00edt\u0151k.<\/p>\n

\"13-hermanito\"Champagnat saj\u00e1tos habitust adott nekik: hossz\u00fa fekete k\u00f6penyt, ami vil\u00e1gi munkat\u00e1rsakk\u00e1, \u201etestv\u00e9rekk\u00e9\u201d teszi \u0151ket. 1819-ben hatan vannak, mindegyik\u00fck La Vall\u00e1ban. Az ott lak\u00f3k sz\u00e1m\u00e1ra a f\u00e9rfiaknak e csoportja nem t\u00fal idegen, mivel a k\u00f6zs\u00e9gben \u00e9l egy k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g, a \u201eSzent J\u00f3zsef N\u0151v\u00e9rek\u201d, akik k\u00f6r\u00fclbel\u00fcl t\u00edzen vannak, s akik nem szerzetesek, hanem j\u00e1mbor le\u00e1nyok, paszom\u00e1ny\u00e1rus foglalkoz\u00e1st v\u00e9geznek, emellett tan\u00edtj\u00e1k a l\u00e1nyokat \u00e9s betegekkel foglalkoznak.<\/p>\n

A pl\u00e9b\u00e1ni\u00e1nak k\u00e9t iskol\u00e1ja van: az egyik a k\u00f6zs\u00e9gben, ahova a k\u00f6zs\u00e9g als\u00f3 r\u00e9sz\u00e9n lak\u00f3 gyermekek j\u00e1rhatnak; egy m\u00e1sik pedig a Sardier tany\u00e1n, a Gier magasan fekv\u0151 v\u00f6lgy\u00e9ben. Mivel azonban a testv\u00e9rek a szeg\u00e9ny gyermekeket gy\u0171jtik egybe, akiknek biztos\u00edtj\u00e1k az \u00e9telt \u00e9s a hitoktat\u00e1st, gyakorlatilag az iskola igazgat\u00f3j\u00e1nak vet\u00e9lyt\u00e1rsaiv\u00e1 v\u00e1lnak.<\/p>\n

Ez konfliktusra ad alkalmat Rebeau pl\u00e9b\u00e1nossal, aki megv\u00e9di tan\u00edt\u00f3j\u00e1t; a tan\u00edt\u00f3 hely\u00e9be azonban egy olyan fiatalember ker\u00fcl, aki kor\u00e1ban a Sardier tany\u00e1n tan\u00edtott. \u0150 egy \u00e9ven \u00e1t tan\u00edtja n\u00e9h\u00e1ny testv\u00e9rnek a z \u00f6sszevont (szimult\u00e1n) m\u00f3dszert. Mivel \u0151 1819-ben visszavonul, az iskol\u00e1t a testv\u00e9rek veszik gondjaikba, mik\u00f6zben a k\u00f6zs\u00e9gben \u00e9s a tany\u00e1kon tov\u00e1bb v\u00e9gzik hitoktat\u00f3 \u00e9s karitat\u00edv munk\u00e1jukat. S\u0151t, Laurent Testv\u00e9r Bessatba, a vid\u00e9k legt\u00e1volabbi tany\u00e1j\u00e1ra k\u00f6lt\u00f6zik, hogy ott tan\u00edtson katekizmust \u00e9s olvas\u00e1st. 1818-t\u00f3l Marlhes, M. Champagnat sz\u00fcl\u0151faluj\u00e1nak pl\u00e9b\u00e1nosa, megkapott k\u00e9t testv\u00e9rt, pl\u00e9b\u00e1niai iskol\u00e1ja sz\u00e1m\u00e1ra.<\/p>\n

A k\u00f6rny\u00e9kbeliek lassan megtudj\u00e1k teh\u00e1t, hogy La Vallaban novici\u00e1tus van, illetve amit \u201etan\u00edt\u00f3k\u00e9pz\u0151nek\u201d kezdenek nevezni, ahol a vik\u00e1rius a fiatal embereket a tan\u00edt\u00e1sra vonatkoz\u00f3 k\u00e9pz\u00e9sben r\u00e9szes\u00edti. A pl\u00e9b\u00e1nosok \u00e9s nemes emberek meg is pr\u00f3b\u00e1lnak testv\u00e9reket kapni, mik\u00f6zben falusi fiatalok j\u00f6nnek, hogy megtanulj\u00e1k a tan\u00edt\u00f3i mesters\u00e9get, ennek a nem t\u00fal k\u00f6lts\u00e9ges, \u00e9s a falusi k\u00f6rnyezetbe j\u00f3l beilleszked\u0151 int\u00e9zm\u00e9nynek k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en.<\/p>\n

Champagnat, hogy j\u00f6vedelmeit kiss\u00e9 kieg\u00e9sz\u00edtse, bentlak\u00f3kat is fogad, s\u0151t n\u00e9h\u00e1nyuknak m\u00e9g latint is tan\u00edt. A kert m\u0171vel\u00e9se, szersz\u00e1mok k\u00e9sz\u00edt\u00e9se, az ott lak\u00f3k term\u00e9szetbeni adom\u00e1nyai lehet\u0151v\u00e9 teszik, hogy napr\u00f3l-napra szeg\u00e9nyesen meg\u00e9ljenek: burgonya, sajt, z\u00f6lds\u00e9gek \u00e9s gyenge min\u0151s\u00e9g\u0171 keny\u00e9r alkotj\u00e1k az \u00e9lelm\u00fck alapj\u00e1t. Hogy a trappist\u00e1k elb\u0171v\u00f6l\u0151 \u00e9letm\u00f3dj\u00e1t ut\u00e1nozz\u00e1k, soha nem isznak bort. Ezt a szigor\u00fa \u00e9letrendet az int\u00e9zm\u00e9ny c\u00e9lja is befoly\u00e1solja: hogy a testv\u00e9rek a lehet\u0151 legkevesebbe ker\u00fcljenek a k\u00f6zs\u00e9geknek.<\/p>\n

La Valla teh\u00e1t egy rendh\u00e1z kezdem\u00e9nye, ahol M. Champagnat fokozatosan vezet be egy szab\u00e1lyzatot, melyet a szerzetesi \u00e9let ihletett, de emellett tan\u00edt\u00f3k\u00e9pz\u0151, falusi iskola, di\u00e1kotthon, a csavarg\u00f3k mened\u00e9ke is. Mivel M. Champagnat a nov\u00edciusoknak \u00e9s a bentlak\u00f3knak k\u00e9k ruh\u00e1t tesz k\u00f6telez\u0151v\u00e9, az ott lak\u00f3k minden di\u00e1kot \u201ek\u00e9k testv\u00e9rnek\u201d neveznek.<\/p>\n

A hat\u00f3s\u00e1gokat nyugtalan\u00edtja a vil\u00e1gos stat\u00fatum n\u00e9lk\u00fcli int\u00e9zm\u00e9ny sz\u00fclet\u0151 h\u00edre. S\u0151t, St Chamond k\u00f6z\u00e9piskol\u00e1j\u00e1nak vezet\u0151je \u00fagy \u00edt\u00e9li, hogy titkos koll\u00e9giumr\u00f3l van sz\u00f3 \u00e9s feljelenti Champagnat aty\u00e1t. La Valla pl\u00e9b\u00e1nosa nincs megel\u00e9gedve vik\u00e1rius\u00e1val, aki t\u00fal sok energi\u00e1t \u00e9s id\u0151t szentel egy olyan m\u0171nek, ami rendi form\u00e1t \u00f6lt, \u00e9s a k\u00f6rny\u00e9kbeli pl\u00e9b\u00e1nosok \u00fagy l\u00e1tj\u00e1k, hogy Champagnat a veszt\u00e9be rohan. M\u00e1sr\u00e9szt, a pl\u00e9b\u00e1niai iskol\u00e1k sz\u00e1m\u00e1ra legt\u00f6bben j\u00f3 vil\u00e1gi tan\u00edt\u00f3kat szeretn\u00e9nek, nem pedig szerzeteseket.<\/p>\n

1819-1820-ban Champagnat-nak teh\u00e1t t\u00f6bb, egyh\u00e1zi k\u00f6r\u00f6kb\u0151l \u00e9rkez\u0151 t\u00e1mad\u00e1st kell elviselnie.\u00a0 Tan\u00edtv\u00e1nyainak h\u0171s\u00e9ge azonban b\u00e1tor\u00edtja, \u00e9s Courbon \u00e9s Bochard Urak, az egyh\u00e1zmegy\u00e9t igazgat\u00f3 \u00e1ltal\u00e1nos vik\u00e1riusok, v\u00e9delm\u00fckbe veszik \u0151t. Mivel azt k\u00e9rik t\u0151le, hogy tegyen rendet m\u0171v\u00e9ben, 1819 v\u00e9g\u00e9n a testv\u00e9rekhez k\u00f6lt\u00f6zik; az \u00e9jszaka leple alatt, nehogy elterjedjen a h\u00edre.\u00a0 \u0150, aki eddig egy vil\u00e1gi t\u00e1rsul\u00e1s egyszer\u0171 lelki vezet\u0151je \u00e9s tan\u00edt\u00f3ja volt, egyh\u00e1zi el\u00f6lj\u00e1r\u00f3 lesz. 1822-ben a k\u00f6z\u00e9piskolai f\u0151igazgat\u00f3, aki La Vall\u00e1ba l\u00e1togat, meg\u00e1llap\u00edtja, hogy itt nem koll\u00e9giumr\u00f3l van sz\u00f3, hanem egy alakul\u00f3 szerzetesrendr\u0151l.<\/p>\n

Az 1820-22-es \u00e9vek a tag-toborz\u00e1s kr\u00edzis\u00e9nek id\u0151szaka. B\u00e1r a h\u00e1zban b\u0151ven van bentlak\u00f3 di\u00e1k \u00e9s iskol\u00e1s, a rendben egyetlen \u00faj Testv\u00e9r sem k\u00f6telez\u0151d\u00f6tt el, ami t\u00edz tagn\u00e1l meg\u00e1llt. Tal\u00e1n az\u00e9rt, mert a k\u00f6zv\u00e9lem\u00e9ny b\u00e1r csod\u00e1lja vezekl\u00e9s\u00fcket, zavarba ejti \u0151t az olykor alkalmatlankod\u00f3 harcos szellem.<\/p>\n

1822 tavasz\u00e1n a probl\u00e9ma r\u00e9szben megold\u00f3dik, a Kereszt\u00e9ny Iskolatestv\u00e9rek egyik volt tagj\u00e1nak kezdem\u00e9nyez\u00e9se \u00e1ltal, akinek \u2013 keresve, hova vehetn\u00e9k fel \u0151ket \u2013 siker\u00fcl mag\u00e1val ragadnia nyolc, a Fels\u0151-Loire vid\u00e9kr\u0151l val\u00f3 fiatalt. Ez a mozzanat azonban \u00f6nmag\u00e1ban nem ad magyar\u00e1zatot erre a fordulatra: mivel a Lyoni Egyh\u00e1zmegye vezet\u0151i t\u00e1mogatj\u00e1k a m\u0171vet, a pl\u00e9b\u00e1nosok pedig kev\u00e9sb\u00e9 vonakodnak att\u00f3l, hogy jelentkez\u0151ket k\u00fcldjenek hozz\u00e1juk. V\u00e9g\u00fcl, Champagnat elment La Vall\u00e1b\u00f3l. Jean-Marie Granjon, aki a Testv\u00e9rek lelki vezet\u0151je \u00e9s nov\u00edciusmestere, nagyon szigor\u00fa szerzetesi \u00e9letbe \u00e9s t\u00f6bbf\u00e9le apostoli tev\u00e9kenys\u00e9gbe kezd. Ett\u0151l fogva a Testv\u00e9rekt\u0151l azt k\u00e9rik, hogy az iskol\u00e1ra szor\u00edtkozzanak.<\/p>\n

L\u2019Hermitage: a nevel\u00e9s kisug\u00e1rz\u00e1s\u00e1nak p\u00f3lusa<\/h2>\n

\"hermitage\"1822-ben, fiatal f\u00e9rfiak nagy csoportj\u00e1nak \u00e9rkez\u00e9se arra az elhat\u00e1roz\u00e1sra b\u00edrta M. Champagnat-t, hogy kib\u0151v\u00edtse a La Vallai h\u00e1zat. Mivel nincs p\u00e9nze, a testv\u00e9rek seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel \u0151 maga \u00e9p\u00edti fel. 1823-t\u00f3l kezdve azonban m\u00e9g t\u00e1gasabb t\u00e9rre kell gondolniuk, \u00e9s olyan helyre, ami kev\u00e9sb\u00e9 kies\u0151, mint La Valla. A Gier als\u00f3 v\u00f6lgy\u00e9ben, eg\u00e9szen k\u00f6zel St Chamond v\u00e1ros\u00e1hoz, egy nagyon szikl\u00e1s, de olcs\u00f3 telken \u00e9p\u00edt fel 1824-25-ben egy t\u00e1gas \u00e9p\u00fcletet, amit L\u2019Hermitage de Notre-Dame-nak nevez el. A k\u00f6lts\u00e9gekhez a vil\u00e1gi- \u00e9s egyh\u00e1zi szem\u00e9lyek k\u00f6z\u00fcl val\u00f3 ismer\u0151seit\u0151l kapott seg\u00edts\u00e9get, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen M. Courveille-t\u0151l, aki a marista projekt ihlet\u0151je.<\/p>\n

Az \u00faj k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g most h\u00e1rom marista pap vezet\u00e9se alatt \u00e1ll: Champagnat, Courveille, Terraillon, mivel az a terv\u00fck, hogy ezen a helyen marista papi \u00e1gat hozzanak l\u00e9tre. A papok \u00e9s a testv\u00e9rek azonban nem ugyan\u00fagy k\u00e9pzelik el ezt a t\u00e1rsas\u00e1got: az el\u0151bbiek szerint, a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g a szemin\u00e1riumban 1816-ban kidolgozott tervb\u0151l ered, m\u00edg az ut\u00f3bbiak szerint az alap\u00edt\u00e1sra 1817-ben La Vallaban ker\u00fclt sor. Ebb\u0151l fakad az 1826-os nagyon zavaros \u00e9v, M. Champagnat s\u00falyos beteg lesz, Courveille \u00e9s Terraillon \u00dar pedig a kor\u00e1bban ott l\u00e9v\u0151 testv\u00e9rek ellen\u00e1ll\u00e1s\u00e1ba \u00fctk\u00f6zik. V\u00e9g\u00fcl e k\u00e9t \u00far visszal\u00e9p, \u00e9s 1826-ban, Mindenszentek \u00fcnnep\u00e9n, M. Champagnat egyetlen papk\u00e9nt marad a k\u00f6zel 80 testv\u00e9rb\u0151l \u00e1ll\u00f3 testv\u00e9rek csoportj\u00e1nak \u00e9l\u00e9n, akik k\u00f6z\u00fcl egyesek a l\u2019Hermitage-ban, m\u00e1sok az egyre nagyobb sz\u00e1m\u00fa iskol\u00e1ban van. \u00dajabb fiatal marista papok er\u0151s\u00edtik meg azonban \u0151t, akik a vezet\u00e9sben \u00e9s a testv\u00e9rek k\u00e9pz\u00e9s\u00e9ben is seg\u00edtik.<\/p>\n

1826 \u00e9s 1829 k\u00f6z\u00f6tt M. Champagnat befejezi az egyszer\u0171 vil\u00e1gi t\u00e1rsul\u00e1sb\u00f3l szerzetesrendd\u00e9 val\u00f3 \u00e1talakul\u00e1st. A kezdetek egyszer\u0171 \u00edg\u00e9reteinek hely\u00e9be a szerzetesek h\u00e1rmas fogadalma l\u00e9p; a hossz\u00fa k\u00f6penyr\u0151l \u00e1tt\u00e9rnek a reverend\u00e1ra. Az Alap\u00edt\u00f3 az olvas\u00e1s modernebb m\u00f3dszer\u00e9t \u00edrja el\u0151 az iskol\u00e1k sz\u00e1m\u00e1ra. M. Champagnat m\u00e9gsem tudja el\u00e9rni a k\u00f6zhaszn\u00fa t\u00e1rsas\u00e1g st\u00e1tusz\u00e1t, mivel az 1830 j\u00falius\u00e1ban kit\u00f6rt Forradalom megakad\u00e1lyozza, hogy befejezze elj\u00e1r\u00e1s\u00e1t. A Marista Testv\u00e9rek adminisztrat\u00edv szempontb\u00f3l 1851-ig vil\u00e1gi tan\u00edt\u00f3k maradnak, akiknek oklev\u00e9llel kell rendelkezni\u00fck ahhoz, hogy tan\u00edthassanak \u00e9s felments\u00e9k \u0151ket a katonai szolg\u00e1lat al\u00f3l.<\/p>\n

E s\u00falyos h\u00e1tr\u00e1ny ellen\u00e9re a rend m\u00e1r el\u00e9g er\u0151s, \u00e9s nem kell t\u00falzottan szenvednie a m\u00e9lyrehat\u00f3 politikai v\u00e1ltoz\u00e1st\u00f3l. Majd pedig, az 1833-as Guizot t\u00f6rv\u00e9ny, amely minden k\u00f6zs\u00e9g sz\u00e1m\u00e1ra k\u00f6telez\u0151v\u00e9 teszi, hogy fi\u00faiskol\u00e1t hozzon l\u00e9tre, \u00e9s legal\u00e1bb 200 F fizets\u00e9get \u00edr el\u0151 az iskolaigazgat\u00f3knak, jelent\u0151sen kisz\u00e9les\u00edti az oktat\u00e1s piac\u00e1t. M\u00e1sr\u00e9szt, Guizot olyan hivatalos pedag\u00f3giai m\u00f3dszert \u00edr el\u0151, melyet szimult\u00e1n-k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6s m\u00f3dszernek neveznek, s ami legink\u00e1bb a szimult\u00e1n m\u00f3dszerb\u0151l mer\u00edt ihletet. A Marista Testv\u00e9rek teh\u00e1t j\u00f3l \u00e1llnak a k\u00f6zoktat\u00e1s piac\u00e1n, a k\u00f6zs\u00e9gi vezet\u0151k pedig \u00e1ltal\u00e1ban sz\u00edvesebben veszik a testv\u00e9reket, mint a vil\u00e1gi tan\u00edt\u00f3kat, mivel \u0151k az iskola sz\u00e1m\u00e1ra egyszerre k\u00edn\u00e1lj\u00e1k a hozz\u00e1\u00e9rt\u00e9st \u00e9s a stabilit\u00e1st. \u00c1radnak teh\u00e1t az alap\u00edt\u00e1sra val\u00f3 felk\u00e9r\u00e9sek teh\u00e1t a l\u2019Hermitage-hoz, Champagnat pedig minden t\u0151le telhet\u0151t megtesz, hogy mindezeknek megfeleljen.<\/p>\n

A Marista Testv\u00e9rek azonban a M\u00e1ria T\u00e1rsas\u00e1g egyik \u00e1g\u00e1t is alkotj\u00e1k, aminek l\u00e9trej\u00f6tte k\u00e9slekedik. S a h\u00e1rom \u00e1g (papok, n\u0151v\u00e9rek, testv\u00e9rek) csak 1830-ban jutnak el od\u00e1ig, hogy P. Jean-Claude Colin f\u00e9lhivatalos vezet\u00e9se alatt egyes\u00fcljenek. Mivel a l\u2019Hermitage papjai P. Colinhoz csatlakoznak, Champagnat \u00fajb\u00f3l szinte egyed\u00fcli papk\u00e9nt tal\u00e1lja mag\u00e1t a testv\u00e9rekkel. A legr\u00e1termettebbeket teh\u00e1t a vezet\u00e9si \u00e9s igazgat\u00e1si posztokon alkalmazza, amit kezdetben nem \u00edgy tervezett.<\/p>\n

A Marista Aty\u00e1kat R\u00f3ma v\u00e9g\u00fcl 1836-ban k\u00e1nonilag elismeri. \u0150k ekkor Jean-Claude Colint nevezik ki a M\u00e1ria T\u00e1rsas\u00e1g el\u00f6lj\u00e1r\u00f3j\u00e1ul. A t\u00f6bbi \u00e1gat a r\u00f3mai vezet\u0151k nem akart\u00e1k elismerni, ett\u0151l fogva azonban a papi rendhez tartoz\u00f3nak tekintik azokat, mivel maga Champagnat is Marista Atya lesz. A sok megpr\u00f3b\u00e1ltat\u00e1s \u00e9s tennival\u00f3 kimer\u00edtette \u0151t, 1840. j\u00fanius 6-\u00e1n gyomorr\u00e1kban hal meg. Lelki v\u00e9grendelet\u00e9ben Jean-Claude Colinra hagyja a k\u00f6r\u00fclbel\u00fcl 280 testv\u00e9rb\u0151l \u00e1ll\u00f3 marista \u00e1gat, akik k\u00f6zel 50 iskol\u00e1ban 5-6000 gyermeket tan\u00edtanak. Mindamellett, a k\u00e9t \u00e1g szellemis\u00e9ge \u00e9s t\u00f6rt\u00e9nete egym\u00e1st\u00f3l el\u00e9gg\u00e9 elt\u00e9r\u0151, \u00e9s M. Champagnat hal\u00e1la ut\u00e1n a bar\u00e1ts\u00e1gos kett\u00e9v\u00e1l\u00e1s fel\u00e9 fog haladni.<\/p>\n

Int\u00e9zm\u00e9nyi mivolt\u00e1ban m\u00e9g t\u00f6r\u00e9keny rend ez, melynek nincs sem k\u00e1noni st\u00e1tusza, sem polg\u00e1ri enged\u00e9lye, sem pedig kidolgozott szab\u00e1lyzata. Pedag\u00f3giai szempontb\u00f3l dinamikus tan\u00edt\u00f3 t\u00e1rsas\u00e1got alkotnak. V\u00e9g\u00fcl is, M. Champagnat lelki szil\u00e1rds\u00e1got \u00e9s misszi\u00f3s szellemis\u00e9get adott \u00e1t tan\u00edtv\u00e1nyainak, \u00e9s k\u00f6vetkez\u0151 \u00e9vekben ez lesz gyors fejl\u0151d\u00e9s\u00fck alapja. 1860-ban k\u00f6r\u00fclbel\u00fcl 2000 testv\u00e9r lesz. 1885-t\u0151l a rend gyorsan nemzetk\u00f6ziv\u00e9 v\u00e1lik, \u00e9s 1967-ben \u00e9ri el sz\u00e1mbeli cs\u00facs\u00e1t: 9750 testv\u00e9rt. Az\u00f3ta, a II. Vatik\u00e1ni Zsinat a Marista Testv\u00e9reket arra ind\u00edtotta, hogy hagyom\u00e1nyukat \u00fajra gondolj\u00e1k \u00e1t, \u00edgy ma a marista identit\u00e1s nem annyira rendk\u00e9nt hat\u00e1rozhat\u00f3 meg, mint ink\u00e1bb t\u00f6bbf\u00e9le \u00e9letm\u00f3dot mag\u00e1ba foglal\u00f3 szellemi \u00e1ramlatk\u00e9nt.<\/p>\n

Andr\u00e9 Lanfrey testv\u00e9r<\/em><\/strong><\/p>\n

A cikk itt let\u00f6lthet\u0151<\/a><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

Marcellin Champagnat (1789-1840), a Marista Testv\u00e9rek alap\u00edt\u00f3ja, akit 1955-ben boldogg\u00e1, 1999-ben pedig szentt\u00e9 avattak; \u0151 a XIX. sz\u00e1zad egyik legjelent\u0151sebb rendalap\u00edt\u00f3ja. Egy Marlhes k\u00f6zs\u00e9gbeli parasztember fia (a k\u00f6zs\u00e9g a Monts du Velay hegyes vid\u00e9k\u00e9n tal\u00e1lhat\u00f3), 1816-ban lett pap, \u00e9s \u00e9let\u00e9t<\/p>\n","protected":false},"author":8,"featured_media":1747,"comment_status":"open","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[11,9,2],"tags":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/www.marista.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/1888"}],"collection":[{"href":"https:\/\/www.marista.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/www.marista.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.marista.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/8"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.marista.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=1888"}],"version-history":[{"count":5,"href":"https:\/\/www.marista.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/1888\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":1894,"href":"https:\/\/www.marista.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/1888\/revisions\/1894"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.marista.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/media\/1747"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/www.marista.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=1888"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/www.marista.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=1888"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/www.marista.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=1888"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}